Sikeres palántanevelés Biomit technológiával

Minden kertész szezonja a palánták nevelésével kezdődik meg. Ugyan ilyenkor még nem ritkák a keményebb fagyok odakint, de beltéren vagy fűtött fóliasátorban már megkezdődik a komoly munka. A palántanevelés az egyik kulcsfontosságú lépés a sikeres zöldségtermesztés szempontjából. Az egészséges, ellenálló palánta megalapozhatja egy termelési év sikerességét.

Ellenben, ha a palántanevelés során hibákat követünk el, és betegség vagy stresszhatás éri a növényeket, az komoly gazdasági veszteséghez vezet a szezonban. Jól látható tehát, hogy a kertészeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk erre a munkafolyamatra. A Biomit technológia segítségével azonban jelentősen növelhetjük az esélyeket, és elkerülhetjük a komoly növénybetegségeket vagy élettani problémákat.

Mi is a palántanevelés, és mely növényeket palántázzuk?

A palántanevelés célja, hogy kondicionált körülmények között hozzunk létre olyan fejlettségű növényeket, amelyek a fagyok elmúltával, kiültetve jobban ellenállnak a külső környezeti hatásoknak, nagyobb eséllyel gyökeresednek meg, és kezdenek termést hozni, mint a helyre vetett társaik. Szintén lényeges, hogy a sikeresen nevelt, egészséges palántákat már nem fenyegetik olyan betegségek vagy kártevők, mint a helyre vetett növényeket.

A hosszú életciklusú, fagyérzékeny növényekből, mint amilyen a paprika (különösen a chilipaprika), a padlizsán vagy a paradicsom, célszerű palántát nevelni. Így a tövek hamarabb fognak termést érlelni, és egészen a szezon végéig tudunk szüretelni.

Az olyan közepes tenyészidejű zöldségfélék, mint az okra, a mángold, a karalábé vagy a bazsalikom sikerrel termeszthetők helyrevetéssel is, tehát ha a vetőmagot közvetlenül a szabadföldbe helyezzük el. Viszont palántázással nagyobb hozam, és nagyobb termésbiztonság érhető el. Ugyanez igaz a rövid kelésű, rövid tenyészidejű zöldségek esetén is, mint a fejes saláta, a cukkini vagy az uborka.

A palántanevelés folyamata

A palántanevelés 5 fontos szakaszból áll:

1. Csírázás: Ez a magvetéssel indul és a magok csírázásáig tart. Időtartama a növénytől és a környezeti körülményektől függ,
2. Sziklevelek fejlődése,
3. Első lomblevelek megjelenése,
4. Palánták fejlődése,
5. Palánták edzése, kiültetése.

A növények a különböző szakaszokban különböző ellátást igényelnek. A jó hír, hogy a Biomit technológiával mindegyik szakaszban segíthetjük a növényeinket, hogy a lehető legsikeresebben fejlődjenek.

Előkészületek

A palántanevelés megkezdése előtt célszerű beszerezni azokat a hozzávalókat, amelyekre szükségünk lesz. Még mielőtt bevásárolunk, készítsünk tervet, mely növényből mennyit szeretnénk ültetni, mennyi hely áll rendelkezésre, és hova tudjuk majd a már kész palántákat is kiültetni. Ezután célszerű beszerezni az ültetőközeget. Erre a célra mi kifejezetten palántaföldet javaslunk. Ez tartalmazza megfelelő arányban a tápelemeket, amire a fejlődő növénynek szüksége lesz. Valamint kellően laza szerkezetű ahhoz, hogy a fejlődő, apró gyökerek átszőhessék.

A haladóbbak akár keverhetnek saját palántaföldet is. Ehhez szükség lesz kerti földre kb. 20% arányban, komposztra 40% arányban, folyami homokra további 20%-ban a laza szerkezet miatt, és tőzegre 20%-ban a vízmegtartó képesség kialakítása érdekében.

Fontos tudni, hogy a megfelelő mikrobiom beállítása érdekében célszerű beöntözni a keveréket Biomit Terra készítménnyel. Ez a tápoldat tartalmazza azokat a hasznos baktériumtörzseket, amelyekre a megfelelő talajélet kialakulásához szükség van. Ezen kívül a Biomit Terra baktériumtörzsei elpusztítják a kerti talajban esetleg előforduló patogén baktériumokat és gombákat is.  A fiatal növények gyökerei így egy gazdag és hasznos mikrobiális közegben fejlődhetnek, és védve vannak a talajból fertőző gomba és baktérium kártevők ellen is. Optimálisan egy liter vízhez 1 deciliter Biomit Terra készítményt adagoljunk, és ezzel öntözzük be a termesztőközeget.

Magvetés és csírázás

A magvetés optimális időpontját a termesztendő növény életciklusához kell igazítani. A tenyészidő határozza meg, hogy egy-egy növényfajnak mennyi időre van szüksége a keléstől a virágzás, terméskötődés és termésérlelés megkezdéséhez. A leghosszabb tenyészidejű kerti zöldségek jellemzően a paprikafélék közül kerülnek ki. A chilipaprika, azok között is az extra csípős fajták, igen lassú fejlődésűek.  A Carolina Reaper vagy Trinidad Moruga Scorpion paprikáknak akár 150-180 napra is szükséguk van mire a csírázás fázisától a termékérlelés fázisáig jutnak. Ezért ezeket a növényeket igen korán, már január végétől vethetjük beltérben, így a május közepén esedékes kiültetésre erős és ellenálló palánták lesznek.

A paradicsom, a bazsalikom, a klasszikus paprikafélék magvait szintén javasolt legkésőbb március közepéig elvetni. A gyorsabb fejlődésű növényeket, mint a kelkáposzta, a karfiol, a dinnye vagy a cukkini magvait elég akár március végén, április elején vetni, így májusra már kiültethető palánták fejlődnek.

A csírázáshoz a magok kerüljenek laza talajba, és tartsuk a talajt mindig enyhén nedvesen, de ne legyen saras vagy pangóvizes a termesztőközeg. Könnyen ellenőrizhetjük a megfelelő talajnedvességet, ha ujjbegyeinkkel finoman megnyomjuk a talaj felszínét. Ha megfelelően plasztikusnak és könnyűnek érezzük, de nem ragad sár a kezünkre, akkor optimális a nedvességtartalom. Szintén fontos, hogy csírázáskor biztosítsunk minimum 28 °C hőmérsékletet.  Csírázás idején még nincs szükség fényre, így ilyenkor akár sötétben is tarthatjuk a csíráztatót.

Kelés és a szikleveles állapot

A kelés után megfigyelhetjük, hogy a fiatal növénykék két egymáshoz teljesen hasonló levelet hoznak létre. Ez a szikleveles állapot. A zöldségfélék többsége az úgynevezett kétszikű növények közé tartozik, tehát a kelést követően két apró sziklevél mutatkozik. Az első néhány napban a növény a sziklevelekből táplálkozik. Szikleveles állapotban csökkentsük a hőmérsékletet 22-24 °C-ra. Ilyenkor viszont már a kikelt növények mindenképpen fénygazdag környezetbe kerüljenek. Célszerű lehet kiegészítő világítással megvilágítani őket.

Pikírozás

Ha kelés után az állomány túl sűrű, célszerű pikírozni őket. Ez különösen lényeges lehet a paradicsom, a paprika, a padlizsán palántáknál. Ilyenkor szét kell ültetni az egyes növényeket külön-külön cserépe. Így lesz elegendő helyük, és a gyökérzet és a zöld részek egyaránt megfelelően fejlődhetnek majd.  A pikírozás előtt töltsük fel a cserepeket palántafölddel vagy a fentebb már említett saját keverékkel.

A fiatal növényeket átültetés előtt jól öntözzük be, hogy a finom hajszálgyökereket könnyű legyen kiszabadítani a talajból. A talajt egy éles késsel vágjuk körbe a növény körül, majd lehetőség szerint egy tompa, lapos fával vagy spatulával emeljük ki a palántát. A legoptimálisabb a 7×7-es méretű cserép, ebbe kerüljenek be a palánták egyesével.

Palánták nevelése és edzése

A pikírozás után a legfőbb feladat, hogy a palánták minél fejlettebb és edzettebb állapotba kerüljenek a kiültetés idejére (ez a mérsékelt égövön jellemzően május második fele, mikor már a talajmenti fagyok is elmúltak). A palántanevelés során fontos, hogy a növények minél több fényt kapjanak, mivel fényszegény környezetben a palánta felnyurgul, a szár gyenge lesz, és nem fogja elbírni a növény súlyát. A hőmérsékletet pedig fokozatosan csökkentsük, ezzel elejét vesszük a gombás betegségek kialakulásának, valamint a növény ellenállóképessége és immunrendszere is fejlődik.

A fiatal palánták egyik legveszélyesebb betegsége a palántadőlés, amely többféle patogén gomba által okozott tünetegyüttes. Megjelenésekor a palánta gyökérnyakán barnás elszíneződés alakul ki, majd a szár alsó része elvékonyodik, a növény megdől, és elpusztul. Ez a betegség palántanevelésben akár a komplett állomány pusztulását is okozhatja, tehát célszerű ellene folyamatosan védekezni. Ezt megtehetjük a Biomit Terra készítmény 10%-os oldatával. Oldjunk fel egy deciliter Biomit Terrát 1 liter vízben, és ezzel öntözzük be a palántákat 2-3 hetes gyakorisággal. Óvatosan járjunk el, inkább többször kisebb adagokban juttassuk ki, hogy a talaj ne váljon sárossá. A Biomit Terra készítmény olyan hasznos baktériumokat tartalmaz, amelyek sikerrel veszik fel a harcot a talajban jelenlévő patogén gombákkal és baktériumokkal.

Kiültetés

A palánták kiültetése optimálisan 6-8 lombleveles állapotban történik meg. Ha ennél fejletlenebb palántákat ültetünk ki, az növeli a palánta pusztulásának kockázatát. A kiültetés időpontja jellemzően május második fele, mikor már elmúlt a fagyveszély. Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a kiültetés a növény számára jelentős stresszel jár. A kondicionált körülményekhez képest a szabadföldön sokkal több negatív hatás fogja érni a palántákat. Célszerű ezért a kiültetés előtti egy-két hétben hosszabb-rövidebb időre kivinni őket a szabadba, vagy ha ez nem lehetséges, csökkenteni a hőmérsékletet. A növényeknek jól előkészített, laza, morzsalékos szerkezetű talajba kell kerülniük. A palánták sikeres gyökeresedése és fejlődése szempontjából kulcskérdés a talaj mikrobiom.

A kiültetés előtt az ültető árkot vagy ültető gödröt öntözzük be Biomit Terra és Biomit Genesis oldatával. (10 liter vízhez 1 liter terméket keverjünk.)  Ez segíteni fogja a növények gyökeresedését és a mikrobiális gyökér-gomba kapcsolatok kialakulását.

A kiültetett palánták egyből friss táplálékot jelenthetnek a kártevőknek is, ezért célszerű felkészülni a védekezésre. Az ültetés után az állomány kapjon egy lombtrágyás kezelést Biomit növénykondicionáló felhasználásával.

Ez a készítmény illatanyag tartalmával riasztja az olyan szívogató és rágó kártevőket, mint a levéltetvek vagy a levélbolha-félék. A benne található mikroméretű, őrölt dolomit pedig megbízható védelmet hoz létre a növények kültakaróján.

Ha szeretne Ön is sikeres zöldségtermesztő lenni, keresse fel szaktanácsadónkat, és kérjen az adott növénykultúrára kidolgozott részletes kezelési tervet.