Vetés előtti talajkezelés Biomit technológiával

Miért fontos a talajkezelés?

Márciustól április végéig időszerű a tavaszi vetések elvégzése a szántóföldeken. Viszont a vetés sikere, a kelés és a termésmennyiség is nagyban függ attól, hogy a vetőmagok milyen talajba kerülnek, van-e elég víz és mennyire tudják hasznosítani a jelenlévő tápanyagokat. A Biomit technológia talajkezelési megoldásainak segítségével megfelelő talajt hozhatunk létre a vetőmagok számára.

Mit vessünk el tavasszal?

Tavaszi árpa

Már március első felében vethető. Ellenálló gabonaféle, mely az észak-európai régiókban is nagy biztonsággal termeszthető. Könnyen kel és gyorsan bokrosodik, így a nyári szárazságok már kisebb eséllyel tudják károsítani. Optimálisan március elején vethető. 

Zab

Jó tápanyagfeltárású, masszív gyökérzetű gabonaféle. A zab a legszélsőségesebb talajok kivételével mindenütt termeszthető. A csírázáshoz ellenben fontos a jó talajnedvesség, ezért a kora tavaszi aszályok vagy a téli hótakaró elmaradása nagyban csökkentheti a zabtermesztés sikerét. 

Szója

Kukorica és kalászosok után jól vethető hüvelyes szántóföldi növény. Nagyon jó nitrogénmegkötő – a gyökérgümőkön élő Bradirhyzobium japonicum baktériumok megkötik a légköri nitrogént –, ezáltal igen jó talajt hagy maga után. Április közepétől május közepéig vethető, amikor a talajhőmérséklet tartósan 12 °C fölött van. Igen jól hasznosítja a talajban jelen lévő vizet, legkritikusabb időszakok a víz tekintetében a virágzás és a magképződés. 

Kukorica

Az egyik legfontosabb élelmiszernövény. Latin-Amerikában, Indiában vagy Afrikában a kukoricatermés 90%-ban emberi élelmiszerként kerül felhasználásra. A kukorica viszont igen aszálykockázatos kultúra. Éppen a szemkialakulás és a tejes érés stádiumában leggyakoribbak a hosszan tartó aszályos időszakok és a hetekig tartó kánikula. A kukoricatermesztés kulcskérdése, hogy mennyire őrizhető meg a víz a talajban a nyári aszályos periódusok ellenére.

Napraforgó

A napraforgó optimális vetésideje április közepe, mikor a talajhőmérséklet eléri a 10-11 °C fokot. A napraforgó esetében – hasonlóan a kukoricához – gyakori, hogy az augusztusig erőteljesen és egészségesen fejlődő növényállomány a nyári aszály hatására hirtelen romlani kezd. 

Talajszerkezet és talajnedvesség

A fentiekből jól látszik, hogy a tavaszi vetések sikerének egyik fő eleme a nyári aszály elleni védekezés. A nemesítők már hosszú ideje küzdenek a problémával, hogy egyre inkább szárazságtűrő fajtákat hozzanak létre. Más oldalról viszont még fontosabb talán, hogy a gazdálkodók képesek legyenek a talajnedvességet minél tovább megőrizni, és kondicionálni a talajokat az egyre ritkábbá és szélsőségesebbé váló csapadék megőrzésére.

A Biomit technológia talajkezelési megoldása segítséget jelent a gazdák számára, hogy a talajok fizikai, kémiai és biológiai szerkezete minél jobban megkösse, raktározza és a növények gyökerei számára felvehetővé tegye a talajnedvességet. 

A talaj nedvességmegőrző képessége több tényező együttes hatásától függ. Első tényező a talajszerkezet. Az úgynevezett talajpórusok képesek megkötni a nedvességet. A laza, porhanyós szerkezetű talajokban van a legtöbb talajpórus. Ahogy a talajtömörödöttség fokozódik, a pórusok száma is csökken. A jó minőségű vályogtalajok képesek 10 centiméterenként 20 milliméter hasznos vizet raktározni. 

A fentiek alapján tehát a talaj vízmegkötő képességét legkönnyebben a talajszerkezet javításával érhetjük el, ezért a tavaszi vetéselőkészítés legfontosabb célja, hogy jó szerkezetű talajba kerüljenek a vetőmagok és a talaj optimális szerkezete fenn is maradjon az egész szezonban.

Agrotechnikai vetéselőkészítés

A nyári kultúra lekerülése után kifejezetten fontos a tarló művelése. Az első ilyen lépés a tarlóhántás. Nem javasolt azonban túl mélyen végezni, hiszen azzal éppen az ellenkező hatást érjük el. A cél csak a nyári kultúra gyökereinek beforgatása, a talaj felső rétegének porhanyítása. A túl mély művelés viszont olyan sebeket hoz létre a talajban, amelyeken keresztül éppen a megóvandó kapilláris víz fog távozni. Ne legyen a talajművelés mélysége 6-8 centiméternél mélyebb, sőt, egyes irányzatok szerint a mindössze 2-3 centiméteres talajművelés is elégséges.

A tarlóhántás általánosan elterjedt eszköze a tárcsás borona. Hátránya, hogy száraz körülmények között rögösít és folyamatos azonos mélységben történő használata mellett úgynevezett “eketalp réteg” alakulhat ki. Célszerűbb a tarlóhántást a modernebb rövidtárcsákkal vagy kompakt tárcsás boronával megoldani. A tarlóhántás után pedig mindenképpen le kell zárni a felszínt, gyűrűshenger segítségével.

Huminsavak, a talaj doktorai

A jó talajszerkezet kialakításához szükséges pótolni a huminsavakat a talajban. A huminsavak a növényi eredetű biomassza évezredes bomlási folyamatai, a humifikációs folyamatok során keletkezett komplex molekulaszerkezetű anyagok, úgynevezett polimerek. Legnagyobb méretű képviselőik a humin anyagok, amelyek óriásmolekulákká szerveződő huminsav molekulák, legkisebb képviselőik pedig a fulvosavak. A talajban mindkettőre szükség van. A huminsavak a fémionokkal úgynevezett humátokat alkotnak, például vas-humátot (Fe-humát). 

A huminsavak közös tulajdonsága, hogy központi szerkezeti elemük az úgynevezett quinon csoport.  Ezen szerkezeti elem segítségével a huminsavak részt vesznek a sejtek energiatermelő folyamataiban, ami részben megmagyarázza roboráló és immunrendszert erősítő hatásukat. A huminsavak jelenlétében a növényi élet aktívabbá válik, fokozódik a fotoszintézis. Kísérletek kimutatták, hogy a huminsavakkal kezelt növényállományban a klorofill-a és klorofill-b koncentrációja is szignifikánsan nőtt. 

Érdekes összefüggés, hogy a huminsavas kezelések hatására a növények sztómaszáma növekszik, azaz több gázcserenyílás alakul ki a növényi szövetekben. Ezzel a növény optimalizálhatja a párologtatás mértékét, több szén-dioxidot képes megkötni, miközben kevesebb vizet párologtat el. 

Harmadik fontos összefüggés, hogy a huminsavak jelenlétében automatikusan fokozódik a talaj mikrobiális aktivitása. A huminsavak fontos és tartós táplálékai a különféle hasznos talajbaktériumnak, így ha a huminsavakkal feltöltjük a talajt, akkor egyúttal a hasznos talajbaktériumoknak is megfelelő táplálékot szolgáltatunk. A huminsavas kezelések hatására fokozódik az Azotobacter spp. Azospirillum és Rhizobium baktériumtörzsek aktivitása a talajban.

Talajfeltöltés baktériumokkal

A talajbaktériumok száma és szaporodása az optimális körülményektől függ. Kell hozzá a megfelelő táplálék, az optimális talajszerkezet, a talajlevegősség, a talajnedvesség és a megfelelő pH jelenléte. A talajbaktériumok száma nem csak a huminsavas feltöltéssel, hanem komplex baktériumkészítmény kijuttatásával is fokozható. Ezt legcélszerűbb a vetéssel egymenetben elvégezni, így a felszaporodó baktériumok már megfelelő mikrobiomot hoznak létre mire a haszonnövény csírázásba kezd.  

A talajbaktériumok táplálkozásuk során az elhalt növényi maradványok lebontásában játszanak szerepet. A cellulóz, a hemicellulóz és a pektin bontásával cukrot állítanak elő, amely további baktériumtörzsek felszaporodását eredményezi. Még fontosabb a hasznos baktériumok mikrobiológiai önvédelme, azaz a biokontroll jelensége. A mikroorganizmusok életterük és táplálékuk védelme érdekében olyan anyagcsere melléktermékeket juttatnak a talajba, mint az antibiotikumok vagy a sziderofor vegyületek, amelyek meggátolják a károsító talajlakó baktériumok megjelenését. 

Tavaszi vetés a Biomit technológia segítségével

A fentiek alapján a legfontosabb feladat a tavaszi vetés során, hogy feltöltsük huminsavval és hasznos talajbaktériumokkal a magágyat. Erre kínál egyszerű és hatékony megoldást a Biomit Genesis és a Biomit Terra használata. Mindkét termék könnyen kijuttatható a tavaszi vetések alá, akár a vetéssel egymenetben.  Kijuttatásuk vizes szuszpenzióban lehetséges. Tökéletesen keverhetőek és maradékmentesen oldódnak.

Kijuttathatóak függesztett vagy vontatott szórófejes permetezővel is, közben ügyelve a szórófejek méretére. Precíziós eszközökkel, például egy sávművelő kultivátorral, akár közvetlenül a vetőárokba, a sor alá is adagolhatjuk a tápoldatot. Szintén jó megoldás az önjáró permetezőre szerelhető tápkultivátor keret is.

A Biomit Terra és Biomit Genesis talajkondicionáló termékekből juttassunk ki a vetéssel egymenetben. Biomit Terrából mintegy 100-200 litert/hektár dózisban, 300 literes vízmennyiséggel, Biomit Genesis-ből pedig 50-100 literes dózissal számoljunk, szintén 300 literes vízmennyiséggel hígítva. 

A kezelés hatása

A Biomit Terra és Biomit Genesis használatával feltöltjük a talajokat huminsavakkal és hasznos talajbaktériumokkal. Hatásukra csökken a kockázata az olyan talajból fertőző patogén baktériumok megjelenésének, mint a Pseudomonasos rothadást okozó Pseudomonas syringae pv. glycinea vagy a baktériumos szártő- és nedvesrothadás tünetegyüttest okozó Erwinia carotovora, E. atroseptica, E. chrysanthemi baktériumok. Ezen fajok igen nagy terméskiesést okozhatnak főként a szántóföldi burgonyatermesztésben és szántóföldi szójatermesztésben.

A kezelésnek köszönhetően növekszik a talaj vízmegtartó képessége. A bőségesebb talajnedvesség hatására erősebb kelés várható, és kikerülhető az elhúzódó kelés problémája. A kultúra hamarabb fejlődésnek indul, és a tövek egyformán fejlődnek, így nem alakulnak ki a táblán belül visszamaradott, gyengébben fejlett foltok, amelyek a betegségek és kártevők elsődleges célpontjai. 

A hasznos talajbaktériumok sikerrel pusztítják el az olyan patogén gombákat is a talajban, mint a szklerotínia, amely a napraforgó egyik legveszélyesebb betegségét, a szklerotíniás rothadást okozza. Ez a betegség akár az egész napraforgó táblát is elpusztíthatja. 

A kórokozókon kívül egyre több esetben lép fel a növényi stressz. Több olyan környezeti körülmény is kialakulhat, amely önmagában még nem veszélyes, de folyamatos stressznek teszi ki a növény szervezetét, amivel visszafogja a fejlődését, és rontja az általános kondíciót. Ez pedig hosszútávon a betegségek kialakulásához, vagy a kártevők megjelenéséhez vezet. Ilyen stresszhatás például a hőstressz vagy a májusi fagyok által okozott fagystressz.

A jégverések után fellépő stresszállapotokat szintén kezelni kell, különösen azért, mert a jég által nyitott sebek tökéletes bemeneti kapuk a kórokozók számára. Ilyenkor kulcskérdés, hogy a növény immunrendszere erős és egészséges legyen, és az állomány minél hamarabb kiheverje az okozott károkat.

A huminsavak segítenek a stresszhatások mérséklésében és a növény szervezetének mielőbbi helyreállításában, ezért nem hagyható ki a technológiából a talaj huminsavakkal való feltöltése a tavaszi vetések alá.

A Biomit Terra és Biomit Genesis kezelés a növények jobb kelését, egyenletesebben fejlődő állományt és intenzívebb fotoszintézist eredményez. Általánosságban elmondható, hogy a kezelt állomány könnyebben fogja átvészelni a stresszhatásokat, mint a kezeletlen állományok. Csökken a gombás és baktériumos betegségek kockázata. Javul a talajállapot és intenzívebbé válik a talajélet, amely elősegíti a tápanyagok és ásványi anyagok legtökéletesebb hasznosulását. Megnövekszik a gyökértömeg, ez nagyobb stabilitást ad az állománynak, mely így jobban ellenáll a környezeti hatásoknak.  Növekszik a termésbiztonság, nő a termésmennyiség és javulnak a beltartalmi értékek, mint a sikértartalom, a fehérjetartalom és a cukortartalom, kultúrától függően.

A javuló talajállapot hosszú távon fenntartja a termőföld egészségét, csökkenti a betegségek kockázatát, és biztosítja a gazdálkodók számára a stabil és bőséges termést. A talaj megfelelő kezelése tehát nemcsak az idei termés sikerét, hanem a jövőbeli termelés fenntarthatóságát is megalapozza. Ha szeretné megtapasztalni a Biomit termékek előnyeit saját gazdaságában, lépjen kapcsolatba velünk, és segítünk megtalálni az Ön igényeinek legmegfelelőbb megoldást.